A görög mitológia szerint Aphrodité, illetve Vénusz egy aranyalmát - arany birsalmát - kapott Paristól, mert a trójai királyfi őt tartotta a legszebbnek.
A birs (birsalma vagy birskörte) (Cydonia oblonga) a rózsafélék családjába tartozik. A meleg mérsékelt éghajlatú Délnyugat-Ázsia kaukázusi területein őshonos. A magyar „birs” szó („vastag héjú almaszerű növények neve”) ismeretlen eredetű; legkorábbi alakjai bis, biss voltak. Egyes lepkefajok tápláléknövénye, ezek közé tartozik az aranyfarú lepke.
Jellemzői:
Almatermése viszonylag kicsi, 5-8 méter magasra megnövő, széles koronájú, lombhullató fa. Egyszerű levelei hosszúak, felül sötétzöldek, kopaszok, alul apró fehér szőrökkel sűrűn benőttek. A virágrügyek teljes kifejlődéshez 6-7 hónap szükséges. A levelek megjelenése után, tavasszal április végén, május elején virágzik, így a fagyok ritkán tesznek kárt benne. Termése éretlenül zöld színű, szürkésfehér piheszőrökkel, melyek késő őszre ledörzsölődnek; az ekkorra érett, fényes aranysárga, kemény falú, erős illatú almatermés, melynek formája almára vagy körtére emlékeztető. A termés alakváltozatától függően beszélhetünk birsalmáról vagy a körteszerű termés esetében birskörtéről – ennek részben ellentmond, hogy ugyanazon növény is teremhet egyik évben körte, a másik évben pedig alma alakú gyümölcsöket. Általában a kevés magvú gyümölcsök nyúltabbak.
Felhasználása:
Termése nyersen kellemesen édeskés, savanykás ízű. A legfinomabb almabor készíthető belőle. Kemény állaga miatt több munkaráfordítást igényel a tisztítása, darabolása és a préselése is, ezért kevesebben vállalkoznak rá.
Fogyasztható azonban megsütve is, de készítenek belőle gyümölcslevet, gyümölcszselét, befőttet, kompótot, gyümölcslevest, kandírozzák vagy birsalmasajtnak készítik el. Megfőzött gyümölcshúsa alkalmas likőrök, lekvárok, húsételek ízesítésére. Savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használható. Kellemes illata miatt falusi lakások hagyományos illatosító szere.
Termése pektinben gazdag, nyákoldó hatású. Természetes pektinforrásnak is használják.
A népi gyógyászat egész magvait köhögéscsillapítóként, enyhe hashajtóként alkalmazza. Kenőcsökben repedezett bőr, égési sérülések, felfekvések, aranyér kezelésére használatos, a kozmetikában kenőcsalapanyag. Nyálka- és cserzőanyagokban gazdag leve a száj és a garat enyhébb gyulladásos megbetegedéseinek, bélproblémáknak ellenszere.
Fajtái:
A világon 40-50 birsfajtát szaporítanak, ezek közül Magyarországon 10-15 fajta közismert, közülük a legelterjedtebb a Bereczki és a Konstantinápolyi birs. Mivel a birs legnagyobb része a feldolgozóiparban hasznosul, a fajtaválasztáskor a legfontosabb a gyümölcsök aromagazdagsága, minél szabályosabb alakja és a kősejtek alacsony aránya.
* Bereczki birs: világszerte ismert, régi magyar fajta. Szeptember közepétől október elejéig szüretelhető, januárig fogyasztható. Húsbarnulásra hajlamos. Gyümölcse nagyméretű, megnyúlt körte alakú vagy ovális. Termőhely iránt igénytelen, ellenálló, szárazságtűrő és télálló fajta.
* Konstantinápolyi birs: az egész világon elterjedt, igen régi fajta. Szeptember végétől lehet szüretelni. Gyümölcse középnagy, alakja változó. Talaj szempontjából a Bereczkinél kissé igényesebb, szárazságtűrő és télálló.
Ismertebb fajtái még, a Champion, a Portugál birs, a Dunabogdányi és a Mezőtúri birs.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.