food & spirit

Érdekesség, hogy az elnevezéssel ellentétben a kapri cserjének nem a bogyóját, hanem a virágbimbóját (Capparis flos) fogyasztjuk.

A kapribogyó zöld színű, enyhe illatú, jellegzetesen fanyar, csípős ízű, ezért az ínyencek egyik nagy kedvence. Hatóanyaga a sárga színű rutinglikozid, melyből kb. 0,05% -ot tartalmaz. Ezen kívül kaprin sav, illóolaj valamint alkaloid tartalommal is rendelkezik.

A kapribogyó (kaporna, tüskés kaporna, kápri) a Dél-Európában és a Földközi-tenger partvidékén honos kapri cserje (Capparis spinosa) ecetben, sóban, olajban tartósított, még ki nem nyílott, fonnyasztott bimbója. A cserje Elő-Indiából és a Kaukázus területéről származik; Görögországban már az ókorban is termesztették.

A rómaiak terjesztették el a Földközi-tenger vidékén, ahol sziklás helyeken, omladozó várfalak réseibe kapaszkodik. Tollas virágzata rózsaszínű, levelei húsosak.

A sötétzöld, borsó nagyságú virágbimbót (Capparis flos) begyűjtik, mielőtt felnyílna, majd sós ecettel és gyakran olívaolajjal tartósítják.

A zöld, nem túlságosan puha, zárt bimbó kellemesen kesernyés és csípős, jellegzetesen fanyar fűszer.

Gyakran hamisítják más növények, leginkább a mocsári gólyahír bimbójával. Mexikóban a nyílmérget adó kreozot cserje (Larrea tridentata) ártalmatlan, ecetben elrakott bimbóival helyettesítik.

Felhasználható:

Húsételek, mártások, körözöttek, vadas ételek, hidegtálak, halételekhez, húskocsonyák, körözöttek és a szoljánka leves egyes változatainak ízesítésére.

Hatása:

Étvágygerjesztő és vérnyomáscsökkentő. Hatóanyaga, a sárga rutinglikozid egy természetes bioflavonoid, ami a C vitaminnal karöltve erősíti az immunrendszert.

http://usubufood.blogspot.com/search/label/capri